Ne veszítsd el a hitedet, bízzál bennem. Ne kételkedj a szeretetemben. Csak ezért, mert most nem lehetek melletted, ne hidd, hogy nem szeretlek.

Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.

Biztos vagyok abban, hogy sem távolság, sem halál, avagy távollét szét nem választhatja azokat, kiket egy lélek éltet, egy szeretet fűz össze.

Olyan nehéz úgy szeretni valakit, hogy távol van tőled. Még ha tudod, hogy szeret, akkor is kételkedsz benne, mert szereted és félsz, hogy elveszíted.

Ő éli a mindennapjait, nélkülem. Én élem a mindennapjaim,gondolatban vele. Igazából azonban egy egész világ választ el minket, és a távolság csak nőni fog.